Történelem kategória bejegyzései

Először emelkedtek földi állatok a levegőbe

Montgolfier testvérek papírból és textilből készített hőlégballonja felszáll versailles-i kastély parkjában, XVI. Lajos francia király és felesége, Marie Antoinette jelenlétében.

montgolfier-testverek-ballonjanak-masolta

Jean Pierre Girard fényképe

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

1783. június 4-én volt az első nyilvános hőlégballon repülés

1783. június 4-én volt Montgolfier testvérek ballonjának első nyilvános repülése1783. június 4-én volt Montgolfier testvérek ballonjának első nyilvános repülése, akkor még emberek nélkül.

A 16 gyermekes család 12. gyermeke Joseph, tipikus feltaláló, a maga útját járó, álmodozó, nem üzletember típus. Már 1777-től kísérletezett repülésre alkalmas eszközzel. Eleinte úgy vélte, hogy a füst tartalmazta azt a gázt, ami az emelést elősegítette. A szoba kísérletek után megépítették az első felnagyított légi járművüket. Meleg levegő (parázs elhelyezése a kosárban) előállításával ballonját 1782. december 14-én ember nélküli teherrel sikeresen megemelte. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Auguste Piccard először emelkedett a sztratoszférába

Auguste_PiccardAuguste Piccard érdeklődése 1930-ban a ballonok felé fordult és a kíváncsiság a felső légkörben vezette őt. Tervezett egy gömb alakú, túlnyomásos alumínium gondolát, amely lehetővé tenné a feljutást nagy magasságba, szkafander nélkül. A belga Fonds National de la Recherche Scientifique ( FNRS ) támogatta Piccardot a gondola megépítésében.

Fontos motiváció volt a kutatásában a felső légkörben kozmikus sugárzással kapcsolatos méréseket végezni, ami kísérletileg bizonyíthatta Albert Einstein elméleteit.

1931. május 27-én Auguste Piccard és Paul Kipfer egy hidrogénnel töltött ballonban felszállt a németországi Augsburgban és beállította 15.781 m-es (51.775 ft) magassági rekordot. (FAI rekord száma 10634)

Paul Kipfer és Auguste Piccard

Paul Kipfer és Auguste Piccard

A repülés közben Piccard lényeges adatokat tudott gyűjteni a felső légkörből és mérte a kozmikus sugárzást is. 1932. augusztus 18-án a svájci Dübendorfból szállt fel Piccard és Max Cosyns és új rekordot értek el: 16201 m (53153 ft). ( FAI Record száma 6590 ). Összesen huszonhét ballonrepülést hajtott végre és a magassági rekordja 23000 m (75459 ft) volt.

230 éve repült először ember a levegőben

 Montgolfier-fivérekAz 1700-as évek közepén a franciaországi Annonay-ban működő papírgyáros család két sarja, a később csak Montgolfier-fivérekként ismert Josef és Etienne kísérletezni kezdtek, és először vízgőzzel próbálták magasba emeltetni légballonjukat, de a kihűlő vízgőz kicsapódott és átnedvesítette a papírból készült légballont.

Később arra figyeltek fel, hogy az égő papír hamuja felszáll az ég felé. A zárt füstöt is fel akarták használni, de az hamar lehűlt, és a jármű a földre ereszkedett. Végül az alulról történő folyamatos melegítés mellett döntöttek. Először üresen engedték fel léggömbjüket a magasba, később állatokat (egy juhot, egy kakast és egy kacsát) helyeztek a kosárba. Végül eldöntötték, hogy elvégzik az első emberes repülést. Montgolfier ballonXVI. Lajos király rabokat akart a próbarepülésre felhasználni, de egy fiatal orvos, Pilâtre de Rozier és Francois d’Arlandesmárki vállalta, hogy beszállnak a légballon gondolájába. Így, az első, embert is szállító hőlégballonos repülést ők hajtották végre 1783. október 19-én Párizs mellett. A hivatalos, több száz meghívott előtt végrehajtott repülésre 1783. november 21-én került sor. A repülés 25 percig tartott, ezalatt kb. 7,5 km-t sikerült megtenni. Maga a léghajó vászonból készült, amelyet papírral béleltek ki. A léggömb alja nyitott volt, alatta egy rácson szalma és száraz fa égett, és annak füstje, illetve a felmelegedett levegő emelte magasba a léggömböt.

230 éve repült először ember a levegőben

A gömbléghajók Gordon-Bennett versenye (1909)

Holnap kezdődik a legrégebbi repülős versenysorozat idei eseménye. Az elsőt 1906-ban rendezték Párizsban, amit az amerikai Frank Lahm és Henry Hersey nyert meg. Korabeli beszámoló az 1909-es Gordon Bennett versenyről:

“A gömbléghajók Gordon-Benett versenye ép ugy, mint Rheimsba, az aeroplanoké, Amerikai győzelmével végződött.

Az uj világ sportembereinek szívós kitartása és merészsége tehát ismét győzelmet aratott az agg Európa felett és a franciáknak, akik biztosan számítottak a győzelemre, sőt a szerda estig beérkezett táviratok alapján máris elsőnek látszottak, csak az a vigasztalásuk marad, hogy Mix a győztes ballon vezetője francia aeronauták tanítványa s hogy kisérője s segítőtársa francia ember volt.

Edgar Mix, az 1909-es győztes

Edgar Mix, az 1909-es győztes

A verseny különben a svájci ballonok legjobb átlagos eredményét eredményezte és ha hármas csapatverseny lett volna kiírva, úgy Svájc a maga 3., 4. és 5. helyével feltétlenül megverte volna a franciákat és németeket is.

A győztes amerikai léggömb az „America II.” 2200 köbméter gázürtartalmu. A ballont Edgard Mix vezette, akinek segítőtársa a francia André Roussel volt. Mix negyven éves, a Thomson-Houston vállalat mérnöke. Az 1907. évi Amerikában megtartott Gordon-Benett versenyben Mix ballonjával harmadik lett az akkor szintén másodiknak beérkezett Leblanc mögött.

Az America II. Zürichből való elindulása után, Mix azonnal magasabb régiókat keresett fel, ahol sokkal gyorsabb széláram fujt s ezáltal elérte azt, hogy amidőn a rossz, esős idő állt be, már 100 kilométer előnye volt, a többiek felett. Az esőzés a felsőbb régiókban azonfelül nem is volt oly erős s igy ez is előnyére szolgált az America II.-nek.

A ballon utazástartalma 35 óra volt, a végzett távolság 1150 kilométer. Az amerikai ballon az egyedüli, amelynek sikerült Szilézián keresztül Lengyelországba jutni és igy a többiekkel szemben 300 kilométeres előnyt szerzett. Ezen eredményével nemcsak a Gordon Bennett díjat nyerte el, hanem a leghosszabb repülési időre kitüzött külön díjat is megkapta.

Második helen az „Ile de France” (Franciaország, 2200 köbméter) végzett, 835 kilométeres uttal. E léggömb Zazrivánál Alsókubin mellett szállt le és a 835 kilométeres utat 23 óra alatt tette meg.

Ile-de-France csapat 1907-ben Hurbertsville -ben, New Jersey-ben, szállt le 1408 km repülés után, ami a második helyhez volt elég

Ile-de-France csapat 1907-ben Hurbertsville -ben, New Jersey-ben, szállt le 1408 km repülés után, ami a második helyhez volt elég

Harmadik a tavalyi győztes kisérője, Messner kapitány, a svájci „Azuréa” (220 köbméter) vezetője lett, ki Felsősziléziában, Kreuzburgtól délnyugatra ért földet 828 kilométeres utazás után. Majdnem egész utján szakadó esővel kellett küzdenie és tekintve, hogy 6600 méter magasságot ért el, a ballonban ülők ruházata két centiméter vastagságu jégréteggel volt bevonva és mesterséges lélegzést kellett alkalmazniok.

Negyedik a svájci „Helvetia” lett a tavalyi győztessel Schaeck erzedessel. Strelitzben, Sziléziának Oels kerületében szállott le 775 kilométeres ut után.

Ötödik helyre a német „Berlin” ballon került Bröckelmann vezetésével, 750 kilométeres ut után Nesselsdorfban, Morvaországban ért földet.

Ezután következnek a svájci „Cognac” Beauchair vezetővel, amely Posznitz mellett, Délsziléziában ereszkedett le 745 kilométeres uttal és a német “Busley”, amely 740 kilométer után a trencsénmegyei Lazba jutott.

A többi ballonok eredményei: „Piccardie” (Franciaország) 740 kilométer, „Düseseldorf II.” (Németország) 700 kilométer, „Condor” (Franciaország) 700 kilométer, „Utópie” (Belgium) 680 kilométer, „Zixa” (Olaszország) 665 kilométer, „Albatros” (Olaszország) 650 kilométer, „Austria” 650 kilométer, „Ville de Bruxelles” (Belgium) 580 kilométer, „The Planet” (Anglia) 465 kilométer és „Jésus Duro” (Belgium) 430 kilométer.

Az eredmény a rossz időjárás miatt mind távolság, mind repüléstartam tekintetében mögötte áll a tavalyinál.”

Forrás: huszadikszazad.hu

154 éves a légiposta, az első légipostás hőlégballonos volt

Montgolfier_hőléballon
1859. augusztus 17-én használtak először légipostát. Egy hőlégballon szállított 123 levelet Lafayette-ből (Indiana), Crawfordsville-be (Indiana), John Wise volt a pilóta és  Thomas Wood postamester gyűjtötte össze a leveleket. (Más források szerint az első postaléggömböt 1808-ban a napóleoni háborúk idején bocsátották fel Dániában.)

A légiposta a XIX században hadicélokat szolgált. 1870 szeptemberében Párizsban a porosz csapatok elvágták a világtól a francia fővárost, a párizsiak léggömbökkel és postagalambokkal törték át a 133 napos ostromzárat. Ma már a néhány tucat fennmaradt levél darabonként több millió forintot ér.

Videó: Graf Zeppelin léghajó visszatér New Yorkba a világkörüli útja után 1929-ben

Graf Zeppelin léghajó visszatér New Yorkba a világkörüli útja után 1929-ben1928. szeptember 8-án az új, a gróf tiszteletére Graf Zeppelin-nek keresztelt kormányozható léghajó első ízben repült. A léghajó hossza 236,6 m, térfogata 105 000 m³ volt, így ő lett az addig épített legnagyobb léghajó. Eckener eredetileg kísérleti és bemutatási célokra szánta az új zeppelint, hogy előkészítse az utat a menetrend szerinti léghajózásra, de egyúttal utasok és posta szállítását is tervezte, hogy fedezze a költségeket. 1928-ban az első távolsági út során elrepült Lakehurstbe, ahol Eckenert és legénységét ismét lelkesen fogadták konfettis felvonulással New Yorkban és ismételt meghívással a Fehér Házba. Később a Graf Zeppelin Németországban túrázott, és felkereste Olaszországot, Palesztinát és Spanyolországot. Egy újabb utat Amerikába 1929 májusában megszakította egy Franciaországban bekövetkezett motormeghibásodás.

1929 augusztusában az LZ127 újabb merész vállalkozásba kezdett: Föld körüli útra indult. A „levegő óriásának” egyre növekvő népszerűsége megkönnyítette Eckenernek szponzorok keresését. Egyikük, William Randolph Hearst, az amerikai sajtómágnás volt, aki azt kívánta, hogy a nevezetes út hivatalosan Lakehurstből induljon. Hearst megbízta Grace Marguerite Hay Drummond-Hay újságírónőt, hogy küldjön tudósításokat a léghajó fedélzetéről, így ő lett az első nő, aki körülrepülte a Földet. A Graf Zeppelin Friedrichshafen érintésével Tokióba, majd Los Angeles-be repült, végül vissza Lakehurstbe. A teljes utat 21 nap, 5 óra és 31 perc alatt tette meg. A befejező Friedrichshafen-Lakehurst és visszaúttal együtt összesen 49 618 km-t tett meg.

A következő évben a Graf Zeppelin számos utat tett Európában majd 1930. májusban sikeres túrát hajott végre Dél-Ameikában, amivel meg kívánta nyitni az első tengerentúli rendszeres légijáratot. A nagy gazdasági világválság és a merevszárnyú repülőgépek növekvő versenye ellenére az LZ127 által szállított utasok száma és a postaküldemények mennyisége állandóan nőtt 1936-ig. Emellett a léghajó egy másik figyelemreméltó küldetést is teljesített, 1931 júliusában északi-sarki kísérleti utat teljesített. Ez az út Zeppelin gróf egyik álma volt húsz évvel korábban, melyet azonban nem tudott valóra váltani a háború kitörése miatt.