Történelem kategória bejegyzései

Mészáros Béla 1942-2024

Mészáros Béla 1942. május 11. Felsőgödön született. 1959-ben, 17 évesen ugrotta az elsőt Budaörsön Li-2 típusú repülőgépből. Az első éveket Mód vezetése alatt élte át, megjárta Dunakeszi, Sári, Budaörs, Ferihegy repülőtereit. Ugrott mindenféle típusú gépből, ami ugrókat szállított. Kör vezetőként fiatalabbaknak tartott ejtőernyők hajtogatásából, pilótaernyők előkészítéséből foglalkozásokat. Fiatal ejtőernyősként vizsgázott segédoktatóiból, majd sorkatonai szolgálatra vonult be Kecskemétre. 1962-65 között ejtőernyős beosztásban volt sorkatona.

Gödöllő repülőtér

1966. január: Ejtőernyős paradicsom lett Gödöllőn nyilatkozta Kelemen Győző budapesti elnök. Kijelölték a nemzeti válogatott keretet, amelynek utánpótlásához a Ganz-MÁVAG sportolói közül Mészáros Bélát és Fábián Sándort választották be.

Tovább a folytatáshoz

Európa-bajnokság sajtótájékoztató

A XXII. FAI Hőlégballon Európa-bajnokságnak (22nd FAI European Hot Air Balloon Championship) idén, 15 év után ismét Magyarország, azon belül pedig Szeged ad otthont szeptember 12-18. között.

Nagy nap ez a mai a magyar hőlégballonozás történetében, hiszen a mai nap került bejelentésre, hogy 2021-ben Szeged ad otthont a Hőlégballon Európa-bajnokságnak, valamint 210 évvel ezelőtt (1811. június 3-án) pontosan ezen a napon repült először ballon Magyarországon. A nemzetközi versenyre (XXII. FAI Hőlégballon Európa-bajnokság 2021) a szervezők több mint 100 ballont várnak a versenyre és a fiesztára. A versenyzők Európa számos pontjáról érkeznek a napfény városába, pontosan 23 országból képviselteti magát pilóta Szegeden.

Európa-bajnokságon először indul örmény hőlégballon pilóta, de a résztvevők között van többszörös világ- és Európa-bajnok, ifjúsági világbajnok, ötszörös Európa-bajnok, női Európa-bajnok, tizenkilencszeres holland, nyolcszoros osztrák, hétszeres belga, hatszoros magyar, ötszörös angol, lett és négyszeres francia bajnok is. 2021 szeptemberében tehát a szakma legjobbjai lesznek jelen a versenyen.

Számos versenyző küldött személyes bemutatkozó anyagot, amely az alábbi link alatt érhető el: a versenyzők és ballonjaik.

„2016 óta a szeptember hónap minden évben a repülés művészetéről szól itt Szegeden. De bátran kijelenthetem, hogy az idei év, és az Európa-bajnokság egy teljesen új fejezetet nyit a hőlégballonok szerelmesei számára. Már korábban is hatalmas népszerűségnek örvendett a sportág Szegeden, és szerettük volna ezt kihasználni és megajándékozni a lakosságot egy Eb adta élménydús héttel” – mondta el Majó-Petri Zoltán a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezetője.

Továbbá videóüzenetben jelentkezett be:

John GRUBBSTRÖM a FAI – Fédération Aéronautique Internationale tiszteletbeli elnöke, aki a esemény zsűrijének is elnöke lesz.

valamint Stefan Zeberli, ötszörös és aktuális Európa-bajnok.

A szervezők az idei évben kiemelt támogatói programmal kedveskednek azoknak a hőlégballon-fanatikusoknak, akik a száznál is több ballon látványánál többet szeretnének. Azok, akik csatlakoznak a támogatói klubhoz, az alábbi plusz szolgáltatásokban részesülnek:

  • részletes versenyinformációk
  • pontos indulási adatok
  • ajándék Eb-versenypóló
  • bejutási lehetőség a paddock területére (előre leszervezett időpontban)
  • valamint kizárólag nekik lesz lehetőségük hőlégballon sétarepülésre jegyet váltani (sétarepülést a támogatói jegy nem tartalmaz, kizárólag a vásárlás lehetőségét)

A támogatói jegy a mai naptól érhető el a https://tixa.hu/xxii-fai-holegballon-europa-bajnoksag weboldalon.

További képek ennek az oldalnak az alján.

12-18 of September, 2021 –22nd FAI European Hot Air Balloon Championship – The event where balloons paint the sky

Männer doktor repült először ballonnal Magyarországon

Az első felszállást Magyarországon Männer és Kraskovits bécsi fizikus-doktorok ballonjával Männer hajtotta végre. A légi járműre a tulajdonosa sasokat és különféle figurákat, feliratokat festett. A léggömb feltöltésének és felbocsátásának időpontját három-három ágyúlövés jelezte 1811. június 3-án. Ez a léggömb volt az első hazánkban, amely nemcsak embert szállított, hanem Männer doktor kis selyem ernyőkkel háziállatokat bocsátott a földre sértetlenül. A nézőközönség először látott ejtőernyővel leereszkedő élőlényeket. A léggömböt a szél áramlatai Gyöngyösig repítették és ott az utasával simán földet ért.

Männer léggömbjének képe a korabeli röplapról

Az 1811. Szent Iván hava (június) 5-én, szerdán megjelent Hazai s Külföldi Tudósítások című lap 45. száma a két nappal korábbi repülésről. Így tudósítottak a „Magyar és Erdély Ország” rovatban:

„Hétfőn estve nem ugyan a Labyrinthusból, hanem tágas mezőrül Pesten a Város Erdeje (Városliget) mellül Magyar Országban legelőször felemelkedett egy új vadonatúj Dedalusként Menner úr a levegői golyóbisával. Ez olyan nagy volt, hogy 3600 akó bor bele fért volna. (Ezt mondták az említett Urak az ő jelentésekben.) A golyóbis, 60 kőkorsó Gálicz kő olajjal, Oleum Vitrioli, készült Éghető Levegővel töltetett meg, melly 11 hordótskában fejtődött ki. Negyven szál zsineg lóggott le a golyóbisról, mellyek közül mindegyik 25 fontot el birt. Ezen zsinegekhez volt kötve azon hosszúkás kosár, mellybe a Levegői Utazó, behelyheztetvén magát, egy kisded vasmatskát kötélen, lámpást, Barometrumot, s egy pár pistoly (!) vitt magával. Nyolczad fél óra után felereszkedvén egyenesen felfelé vitetett. Azon közben Verses Czédulákat hányt le, és kettőt lőtt. Lassankint a szem előtt kissebbedvén Kerepes felé látszott vitetni, míg végre egészen
eltűnt.

Nyolczadfél órától fogva mintegy kilenczedfélig úton volt a Levegői Utazó, s Gyöngyösön innen az Entsi pusztán egy Vadász ház mellett leszállott: de mivel hamarjában segítséget nem nyerhetett magyarúl nem tudván, kíntelenítetett kiszállani, s golyóbisát elbotsátani. Azután Atkárra vezetetett s onnan ma reggel egésségesen Pestre vissza jött. A nagy golyóbis a széltől tovább ragadtatott, mivel ő kiszállván már könnyebb volt.
Reményljük, hogy akik megtalálják, Pestre sérelem nélkül által küldik.”

Meghívó az első magyar hőlégballon szoborának avatására

Ezennel meghívunk mindenkit az első magyar hőlégballonnak emléket állító szobor ünnepélyes leleplezésére. Az esemény időpontja: 2018 szeptember 30. 10:00 óra. Helyszín: Őcsény repülőtér.

Hőlégballon emlékmű látványterv

Hőlégballon emlékmű látványterve

Tervezett program a szobor ünnepélyes felavatására

Tovább a folytatáshoz

1783. június 4-én volt az első nyilvános hőlégballon repülés

1783. június 4-én volt Montgolfier testvérek ballonjának első nyilvános repülése1783. június 4-én volt Montgolfier testvérek ballonjának első nyilvános repülése, akkor még emberek nélkül.

A 16 gyermekes család 12. gyermeke Joseph, tipikus feltaláló, a maga útját járó, álmodozó, nem üzletember típus. Már 1777-től kísérletezett repülésre alkalmas eszközzel. Eleinte úgy vélte, hogy a füst tartalmazta azt a gázt, ami az emelést elősegítette. A szoba kísérletek után megépítették az első felnagyított légi járművüket. Meleg levegő (parázs elhelyezése a kosárban) előállításával ballonját 1782. december 14-én ember nélküli teherrel sikeresen megemelte. Tovább a folytatáshoz

Auguste Piccard először emelkedett a sztratoszférába

Auguste_PiccardAuguste Piccard érdeklődése 1930-ban a ballonok felé fordult és a kíváncsiság a felső légkörben vezette őt. Tervezett egy gömb alakú, túlnyomásos alumínium gondolát, amely lehetővé tenné a feljutást nagy magasságba, szkafander nélkül. A belga Fonds National de la Recherche Scientifique ( FNRS ) támogatta Piccardot a gondola megépítésében.

Fontos motiváció volt a kutatásában a felső légkörben kozmikus sugárzással kapcsolatos méréseket végezni, ami kísérletileg bizonyíthatta Albert Einstein elméleteit.

1931. május 27-én Auguste Piccard és Paul Kipfer egy hidrogénnel töltött ballonban felszállt a németországi Augsburgban és beállította 15.781 m-es (51.775 ft) magassági rekordot. (FAI rekord száma 10634)

Paul Kipfer és Auguste Piccard

Paul Kipfer és Auguste Piccard

A repülés közben Piccard lényeges adatokat tudott gyűjteni a felső légkörből és mérte a kozmikus sugárzást is. 1932. augusztus 18-án a svájci Dübendorfból szállt fel Piccard és Max Cosyns és új rekordot értek el: 16201 m (53153 ft). ( FAI Record száma 6590 ). Összesen huszonhét ballonrepülést hajtott végre és a magassági rekordja 23000 m (75459 ft) volt.

1783-ban repült először ember a levegőben

 Montgolfier-fivérekAz 1700-as évek közepén a franciaországi Annonay-ban működő papírgyáros család két sarja, a később csak Montgolfier-fivérekként ismert Josef és Etienne kísérletezni kezdtek, és először vízgőzzel próbálták magasba emeltetni légballonjukat, de a kihűlő vízgőz kicsapódott és átnedvesítette a papírból készült légballont.

Később arra figyeltek fel, hogy az égő papír hamuja felszáll az ég felé. A zárt füstöt is fel akarták használni, de az hamar lehűlt, és a jármű a földre ereszkedett. Végül az alulról történő folyamatos melegítés mellett döntöttek. Először üresen engedték fel léggömbjüket a magasba, később állatokat (egy juhot, egy kakast és egy kacsát) helyeztek a kosárba. Végül eldöntötték, hogy elvégzik az első emberes repülést. Montgolfier ballonXVI. Lajos király rabokat akart a próbarepülésre felhasználni, de egy fiatal orvos, Pilâtre de Rozier és Francois d’Arlandesmárki vállalta, hogy beszállnak a légballon gondolájába. A hivatalos, több száz meghívott előtt végrehajtott repülésre 1783. november 21-én került sor. A repülés 25 percig tartott, ezalatt kb. 7,5 km-t sikerült megtenni. Maga a léghajó vászonból készült, amelyet papírral béleltek ki. A léggömb alja nyitott volt, alatta egy rácson szalma és száraz fa égett, és annak füstje, illetve a felmelegedett levegő emelte magasba a léggömböt.

230 éve repült először ember a levegőben

A gömbléghajók Gordon-Bennett versenye (1909)

Holnap kezdődik a legrégebbi repülős versenysorozat idei eseménye. Az elsőt 1906-ban rendezték Párizsban, amit az amerikai Frank Lahm és Henry Hersey nyert meg. Korabeli beszámoló az 1909-es Gordon Bennett versenyről:

„A gömbléghajók Gordon-Benett versenye ép ugy, mint Rheimsba, az aeroplanoké, Amerikai győzelmével végződött.

Az uj világ sportembereinek szívós kitartása és merészsége tehát ismét győzelmet aratott az agg Európa felett és a franciáknak, akik biztosan számítottak a győzelemre, sőt a szerda estig beérkezett táviratok alapján máris elsőnek látszottak, csak az a vigasztalásuk marad, hogy Mix a győztes ballon vezetője francia aeronauták tanítványa s hogy kisérője s segítőtársa francia ember volt.

Edgar Mix, az 1909-es győztes

Edgar Mix, az 1909-es győztes

A verseny különben a svájci ballonok legjobb átlagos eredményét eredményezte és ha hármas csapatverseny lett volna kiírva, úgy Svájc a maga 3., 4. és 5. helyével feltétlenül megverte volna a franciákat és németeket is.

A győztes amerikai léggömb az „America II.” 2200 köbméter gázürtartalmu. A ballont Edgard Mix vezette, akinek segítőtársa a francia André Roussel volt. Mix negyven éves, a Thomson-Houston vállalat mérnöke. Az 1907. évi Amerikában megtartott Gordon-Benett versenyben Mix ballonjával harmadik lett az akkor szintén másodiknak beérkezett Leblanc mögött.

Az America II. Zürichből való elindulása után, Mix azonnal magasabb régiókat keresett fel, ahol sokkal gyorsabb széláram fujt s ezáltal elérte azt, hogy amidőn a rossz, esős idő állt be, már 100 kilométer előnye volt, a többiek felett. Az esőzés a felsőbb régiókban azonfelül nem is volt oly erős s igy ez is előnyére szolgált az America II.-nek.

A ballon utazástartalma 35 óra volt, a végzett távolság 1150 kilométer. Az amerikai ballon az egyedüli, amelynek sikerült Szilézián keresztül Lengyelországba jutni és igy a többiekkel szemben 300 kilométeres előnyt szerzett. Ezen eredményével nemcsak a Gordon Bennett díjat nyerte el, hanem a leghosszabb repülési időre kitüzött külön díjat is megkapta.

Második helen az „Ile de France” (Franciaország, 2200 köbméter) végzett, 835 kilométeres uttal. E léggömb Zazrivánál Alsókubin mellett szállt le és a 835 kilométeres utat 23 óra alatt tette meg.

Ile-de-France csapat 1907-ben Hurbertsville -ben, New Jersey-ben, szállt le 1408 km repülés után, ami a második helyhez volt elég

Ile-de-France csapat 1907-ben Hurbertsville -ben, New Jersey-ben, szállt le 1408 km repülés után, ami a második helyhez volt elég

Harmadik a tavalyi győztes kisérője, Messner kapitány, a svájci „Azuréa” (220 köbméter) vezetője lett, ki Felsősziléziában, Kreuzburgtól délnyugatra ért földet 828 kilométeres utazás után. Majdnem egész utján szakadó esővel kellett küzdenie és tekintve, hogy 6600 méter magasságot ért el, a ballonban ülők ruházata két centiméter vastagságu jégréteggel volt bevonva és mesterséges lélegzést kellett alkalmazniok.

Negyedik a svájci „Helvetia” lett a tavalyi győztessel Schaeck erzedessel. Strelitzben, Sziléziának Oels kerületében szállott le 775 kilométeres ut után.

Ötödik helyre a német „Berlin” ballon került Bröckelmann vezetésével, 750 kilométeres ut után Nesselsdorfban, Morvaországban ért földet.

Ezután következnek a svájci „Cognac” Beauchair vezetővel, amely Posznitz mellett, Délsziléziában ereszkedett le 745 kilométeres uttal és a német „Busley”, amely 740 kilométer után a trencsénmegyei Lazba jutott.

A többi ballonok eredményei: „Piccardie” (Franciaország) 740 kilométer, „Düseseldorf II.” (Németország) 700 kilométer, „Condor” (Franciaország) 700 kilométer, „Utópie” (Belgium) 680 kilométer, „Zixa” (Olaszország) 665 kilométer, „Albatros” (Olaszország) 650 kilométer, „Austria” 650 kilométer, „Ville de Bruxelles” (Belgium) 580 kilométer, „The Planet” (Anglia) 465 kilométer és „Jésus Duro” (Belgium) 430 kilométer.

Az eredmény a rossz időjárás miatt mind távolság, mind repüléstartam tekintetében mögötte áll a tavalyinál.”

Forrás: huszadikszazad.hu

154 éves a légiposta, az első légipostás hőlégballonos volt

Montgolfier_hőléballon
1859. augusztus 17-én használtak először légipostát. Egy hőlégballon szállított 123 levelet Lafayette-ből (Indiana), Crawfordsville-be (Indiana), John Wise volt a pilóta és  Thomas Wood postamester gyűjtötte össze a leveleket. (Más források szerint az első postaléggömböt 1808-ban a napóleoni háborúk idején bocsátották fel Dániában.)

A légiposta a XIX században hadicélokat szolgált. 1870 szeptemberében Párizsban a porosz csapatok elvágták a világtól a francia fővárost, a párizsiak léggömbökkel és postagalambokkal törték át a 133 napos ostromzárat. Ma már a néhány tucat fennmaradt levél darabonként több millió forintot ér.