Az első magyar ballon

Meteor és Turul felszállása 1902. május 5-én

Meteor és Turul felszállása 1902. május 5-én

Közel 109 évvel az első ballonfelszállás után Magyarország is belépett a ballontulajdonosok sorába. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a sógorok már előbbre jártak a repülésben. Mi is az ő segítségüket vettük igénybe és tőlük vásároltuk első ballonunkat is. A Magyar Aëro-klub 1902. március 2-án alakult meg és május 1-én szállt fel a Turul, az első ballon Magyarországon. A korabeli sajtó -korabeli helyesírással- így írt az eseményről:

“Budapesten a léghajózási kísérletekhez való csatlakozás szempontjából alakult meg a ‘Magyar Aëro-klub’. Czélul tűzte ki a tudományos kutatást; nevezetesen részt vesz a nemzetközi meteorológia munkálatokban. Törekedni fog arra is, hogy a léghajózást hazánkban meghonosítsa és megkedveltesse. Márczius 2-án alakult meg Budapesten az új klub, a melynek védnökségét Lipót Szalvátor főherczeg vállalta el, a ki Bécsből több léghajózást tett ‘Meteor’ léggömbjével.

Král főhadnagy eligazítást tart a Turul utasainak

Král főhadnagy eligazítást tart a Turul utasainak

A Magyar Aëro-klub érdekes működését azzal kezdte meg, hogy május elsejének reggelén a Margit-sziget sporttelepéről két fölszállást rendezett léghajóval. Egyiket Lipót Szalvátor főherczeg ‘Meteor’ gömbjével. A margit-szigeti ünnepély programját így állapították meg: Gróf Széchenyi Béla koronaőr, a klub elnöke, megköszönte a főherczegnek a védnökség elfogadását. Auguszta főherczegnő megkeresztelte a a magyar klub léggömbjét ‘Turul’ névre. Apró, iránymutató ballonok felbocsátása. A főherczeg ballonja : a ‘ ‘Meteor’ elindult. A ballont a főherczeg maga vezette. Kíséretében gróf Majláth László főrendiházi tag, továbbá Král Sándor tüzérfőhadnagy, a klub egyik kapitánya utaztak. A klub ballonja : a ‘Turul’ is elindult. A ballont ifj. Tolnay Lajos, a klub első kapitánya vezette. Útitársai : a bécsi katonai léghajós-intézet parancsnoka, Hinterstoisser Ferencz százados és Lisznyai Damó Tihamér műszaki tanácsos, a klub alelnöke. Szerencsés utazás után a ‘Turul’ Tura község mellett, Lipót Szalvátor főherczeg hajója pedig Hatvannál szállt le. Az utasok vasúton tértek vissza Budapestre.” [Vasárnapi Újság]

A Turul első 10 repülése 1902-ben:

  1. május 1. Bp. – Tura, 4040 m-es magasság
  2. május 17. Bp. – Ózd, 3030 m-es magasság
  3. május 30. Bp. – Ipolyság, magasság ismeretlen
  4. június 5. Bp. – Szabadszállás, magasság ismeretlen
  5. június 16. Szeged – Lukovistye (Gömör mellett), magasság ismeretlen
  6. augusztus 3. Bp – Rimaszombat, magasság ismeretlen
  7. Bp. – Biatorbágy – Környe, ahol a leszállás, 5 perc időzés és két utas kiszállása után a ballon elérte az 5520 m-es magasságot, majd Csallóközben ismét leszállt.
  8. október 2. Bp. – Palócföld, magasság ismeretlen.
  9. október 19. Bp. – Rimócz, magasság ismeretlen.
  10. október 26. Bp. – Kirva – Bucs, magasság ismeretlen.

Meg kell említeni, hogy a Turulhoz kapcsolódik az első és eddig egyetlen tragikus magyar ballonos baleset is. A sárga-zöld gömböt a Lipótvárosi Gázgyár udvarán töltötték fel, ahol 1903-ban baleset is történt vele: a szélben kitépte magát a köteleit tartó munkások kezéből, s nekivágódott a gyárépületnek. A hajó egyik utasa, Ordódy Pál földbirtokos kiesett a kosárból és meghalt.
Két év alatt a Turul sok-sok repülést hajtott végre országszerte, de nem lévén hazai társa a levegőben, nem volt kivel versenyre kelnie. A Magyar Aëro Club segítségül hívta a kor másik nagy találmányát, az automobilt. Az első repülésének második évfordulóján megrendezték az első automobilos léggömbüldözéses versenyt.

Král Sándor a Turul kosarában 1904-ben

Král Sándor a Turul kosarában 1904-ben

“Azért, hogy a részvétel az automobilok tulajdonosai között is nagyobb tért hódítson  az ‘Aëro’ klub több díjat tűzött  azok számára, akik elsőként érkeznek a léghajó leszállásának színhelyére  Az első kisérlet fényesen bevált. A Tattersallt ellepte a közönség óriási tömege és kíváncsian várták a ‘Turul’ fölszállását. Különösen képviselve volt a helyőrség tisztikara és csak úgy villogott a sok fényes egyenruha. Az ünnepély kezdetét három taraczk durranása jelezte. Rögtön utána helyett foglalt kosárban Král Sándor főhadnagy az ‘Aëro’ klub kapitánya és Csiszár főhadnagy, aki a merészségéről híres léghajóst elkísérte a fellegek közt teendő útjára  Amint a Turul a földről fölemelkedett, hirtelen szökéssel magasban termett és észrevehető könnyedséggel ragadta maga után a kosárban lévő bátor utasokat. Azok pedig valóságos virágerdőt zúdítottak a közönségre és vígan lengették búcsúra keszkendőiket. Majd nemzeti színű szalagokat dobtak alá, amelyek lassú hullámzással ereszkedett a bámuló közönség közé. Ugyanabban a pillanatban elkezdtek pöfögni az automobilok és óriási sebességgel hagyták el a Tattersallt. Végig rohantak a főváros utcáin, hogy minél előbb künn a szabad országúton féktelen gyorsasággal menve a kitűzött helyre érhessenek.” [Tolnai Világ-Lap]

Turul felszállása a Tattersall térről 1904-ben

Turul felszállása a Tattersall térről 1904-ben

“A feladat, melyet ezúttal meg kellett oldani az volt, hogy : először a léghajó vezetője Budapestről számítva 150 kilométeren belül földre szálljon; másodszor az automobilon üldözők a léghajót a lehető leggyorsabban kövessék. A feladat akkor volt megoldottnak tekinthető, ha az üldöző a földre szállástól számított 15 másodperczen (Ez feltehetően elírás, a valós idő 15 perc lehetett. – a szerk.) belül helyre érkezik. Délelőtt kilencz órakor készen állott a ‘Turul’ az elutazásra, közelében az automobilok foglaltak állást.
A 38. gyalogezred játéka közben megtörténtek a léghajós-posta előkészületei is : nem kevesebb, mint 2100 léghajós-képes levelezőlapot írtak a vendégek s a léghajón elhelyezett postaszekrénybe dobták.
Az üldözésben résztvevő automobil-utasok, Sigray gróf, Born báró, Brull, Jordán dr. voltak, részt vett továbbá a Spitz czég öt automobilja is. Mindezek a ‘Turul’ felszállása után először körülszáguldták a lovagló-teret és azután megkezdték az üldözést. Az automobilok egyikén hölgyek is ültek, Szüts Andor miniszteri titkár neje és dr. Gosztony Mihály neje. A ‘Turul’ lassan haladt délnyugati irányban 3-500 méter magasságban a város felett ; 30 perczel az indulás után a kosárban ülők már hallották üldözőik töff-töff-jét, a kik a Kis-Tétény-Ercsi felé vezető úton rohantak.

Král Sándor légifelvétele a Ludoviceum és környékéről , 1904

Král Sándor légifelvétele a Ludoviceum és környékéről , 1904

Tíz óra 45 perczkor 1000 méternyire a Duna felett Promontornál átkelt a ‘Turul’. Majd midőn az üldözők már előbbre kerültek – Ercsi és Tétény közelében – a léggömb vezetője felhasználván a kedvező délkeleti légáramlást, ismét átkelt a Dunán 1400 méter magasságban, hogy kedvezőbb terep fölött haladhasson.
Azt utazás déli irányban folyt tovább ; tornyosuló felhők részben gátolták a kilátást s az automobilok zaját sem lehetett hallani.
Tizenkét óra harmincz perczkor átláthatatlan felhőréteg képződött a ‘Turul’ felett, míg alul gyönyörű kilátás nyílott.
Miután a kosárban ülők megebédeltek, a ‘Turul’-t 1200 méternyire süllyesztették és a dunamenti utakat figyelték meg. Minthogy automobilt nem láttak, a délnyugati áramlást kihasználva, ismét át akartak kelni a Dunán, hogy üldözőiket fölkeressék.
Ekkor messziről hallatszott egy automobil pöfögése s látcsövön át Brüll úr kocsijára ösmertünk, a mely nagy sebességgel rohant a dömsödi úton ; röviddel azután szívélyesen üdvözölték egymást a léghajósok és automobilosok. A további utazást megszakították és egy óra 30 perczkor Dömsödnél simán földre szállott a léghajó s a kikötés helyén Brüll úrral, Ochs, Wolfsgruber és Gaus tüzérhadnagy urak jelentek meg először.” [Vasárnapi Újság]

A Turul útja 1904. május 1-én.

A Turul útja 1904. május 1-én.

További nevezetes repülések: 1904. május -én. Bp.-Pásztó útvonalon 60 km/h-ás sebességi rekord felállítása; 1904. június 29-én az első éjszakai ballonfelszállás, Bp.-Szeged útvonalon és 27 km/h-ás átlagsebesség elérése.
A Turul kosara, amely általában 4-5 személy terhét vitte, a II. világháborúban pusztult el a Közlekedési Múzeum nagy értékű gyűjteményével együtt.
A Turul és a ballonok uralkodását a magyar légtérben is megtörték az egyre szaporodó repülőgépek, amiknek nagyobb katonai jelentőségük is volt. Az 1913-ban megtartott ballonüldözéses versenyt, már a háborús előkészületek jegyében, egy nagyszabású katonai léghajó-gyakorlat keretében rendezték meg. A felszállott hét léghajót automobilon üldözték, s leszállásnál hatot sikerült elfogni az üldözőknek.

1928-ban repül ismét magyar léggömb, a Hungária, ami 1680 m3-es volt., de világháború és a merev szárnyú repülők teljesen visszaszorították a ballonrepülést Magyarországon, egészen az első hőlégballon megépítéséig.

Share On Facebook
Share On Twitter
Share On Google Plus
Share On Pinterest
Share On Youtube
Contact us

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.