Az első merev szerkezetű léghajó – Schwarcz Dávid

Schwartcz Dávid

Schwartcz Dávid

Miután kezébe került Arisztotelész egy bölcseletekkel és műszaki kérdésekkel foglakozó könyve, a magyar származású Schwarcz Dávid érdeklődése a műszaki tudományok felé fordult és minden műszaki tárgyú könyvet elolvasott. Feltehetően ekkor ötlötte ki a merev vázas léghajó gondolatát, ami gyökeresen megváltoztatta életét és emiatt korábbi fakereskedő vállalkozását is elhanyagolta.

Schwarcz Dávid léghajótervezete több ponton eltért kortársainak hasonló konstrukcióitól, amiért joggal nevezhetjük őt a kormányozható, merev vázas léghajó feltalálójának.

Schwarcz Dávid alumínium léghajója

Schwarcz Dávid alumínium léghajója

Schwarcznak jutott eszébe, hogy az alumínium a legalkalmasabb anyag a léghajó elkészítéséhez. Az alumíniumot 1827-ben fedezték fel, de csak 1855-ben mutatták be a párizsi világkiállításon. Schwarcz léghajója volt az első alumínium közlekedési eszköz a világon, de új volt a szerkezeti felépítése, alakja, utasterének (gondola) szilárd rögzítése a hajótesthez is. A szerkezet helyes megválasztásával biztonságosabbá tette a léghajó feltöltését és a gáznyomás egyenletességét. Az alak kúpos formája csökkentette a léghajó mögött keletkező káros légörvényeket is. A gondola szilárd rögzítése egy sor korábbi baleset okát megszüntette, s egyszerűbbé vált a motoros meghajtás és kormányzás. Mindez sokáig csak rajzokon létezett, mert az Osztrák-Magyar Monarchia hadügyminisztériuma nem támogatta a megvalósítást.

Oroszország bécsi katonai attaséjának közbenjárására az orosz hadügyminisztérium 1892 meghívja őt Szentpétervárra, a léghajó megépítésére. Schwarcz megkötötte a szerződést és megállapodott Carl Berg rajnai alumínium-gyárossal, aki vállalta a szükséges lemezek és idomok elkészítését. Ezt a léghajót a hibátlan tervek ellenére nem sikerült megépíteni, elsősorban anyagi okok miatt.

Schwarcz léghajójának makettje

Schwarcz léghajójának makettje

Carl Berg támogatásával Schwarcz Poroszországban, Berlinben új léghajó építésébe kezdett, ami 1896 késő őszére készült el, de a feltöltéshez rendelkezésre álló rossz minőségű gáz nem biztosította a szükséges felhajtóerőt. Schwarcz a szerelési munkálatok irányítása mellett anyagbeszerzéssel is foglalkozott. 1897 januárjában épp Bécsben tartózkodott, amikor a vegyiművektől megérkezett a hír, hogy a kifogástalan minőségű hidrogén átvehető, de január 13-án Schwarcz tüdővérzést kapott és meghalt.

Özvegye, Melánia asszony, átvette a befejező munkálatok irányítását. Eredeti tervek szerint a próbautat Schwarcz hajtotta volna végre, de a halála miatt Ernst Jagels, leszerelt porosz tiszthelyettes volt a pilóta, aki semmilyen tapasztalattal nem rendelkezett. A világ első merev szerkezetű léghajójának próbaútjára 1897. november 3-án került sor. Érthetetlen, hogy ezt az első és egyben utolsó kísérletet, miért kellett 7,5 méteres talajszinti szélben végrehajtani. Valószínűleg túlbecsülték a hajó teljesítőképességét.
A léghajó hamar elérte a 460 m-es magasságot, ahol a szélsebesség már 14 m/s volt, ennek ellenére sikerült széllel szemben is előre haladnia. Addig nem is volt baj, ameddig a motor és a légcsavarok működtek, de amikor váratlanul a hajtószíj lecsúszott a szíjtárcsákról, a léghajó kormányozhatatlanná vált. A gondolában helyet foglaló Jagels annyira megrémült, hogy túl sok gázt engedett ki a szelepen, a léghajó rohamosan süllyedni kezdett és a földet éréskor meg is sérült. A porosz hadügyminisztérium egyik jelentése így írta le a 3280 m3 térfogatú, 41 m hosszú és 13,5 m átmérőjű, elől kúpos, hátul tompa kiképzésű léghajót:

A léghajó gondolája

A léghajó gondolája

“A Schwarcz-féle alumínium hajó … a modern fémipar zseniális mesterműve, amelynek fölépítésével mindenekelőtt azt a tényt sikerült bebizonyítani, hogy ilyen nagy méretű üreges testek igenis megszerkeszthetők, jóllehet ebben idáig joggal kételkedtek … A hajó emelőereje tiszta hidrogén alkalmazása esetén 3300 kilogrammot tesz ki, amelynek révén önsúlyán kívül még egy személyt és 130 kg ballasztot tud a levegőbe emelni … A 400 kg súlyú Daimler benzinmotor … teljesítménye 10-12 LE. Ez a motor hajtószíjak segítségével egy kb. 3 m hosszú légcsavart, valamint két kisebb csavart működtet. Az előbbit a géptér első felében, az utóbbiakat pedig a hajótest oldalán helyezték el. A nagyobb csavarnak állítható tengelye van, s ez a hajó fokozottabb mozgékonyságát van hívatva elősegíteni, míg az oldalcsavarok egyikének leállítása révén a hajó jobbra-balra forgatását akarják elérni.”

Dopuir-Delcourt (1844) és Menge már korábban megpróbálkoztak ugyan fémballonokkal, de eredménytelenül, így tehát Schwarcz Dávid léghajója volt az első ilyen sikeres kísérlet. A berlini felszálláson a nagyszámú szakértő és laikus közönség között ott volt Ferdinand von Zeppelin gróf is, aki Schwarcz Dávidhoz hasonlóan kormányozható léghajó megvalósításán fáradozott, nem nagy sikerrel, bár társadalmi pozícióját kihasználva a legmagasabb körök támogatását is bírta, így a német császárét is. Zeppelin azonban a tettek embere volt, s amikor látta az alumínium burkolatú léghajó sikeres felbocsátását, Carl Berg közvetítésével megvásárolta Schwarcz terveit, a szorult helyzetben lévő özvegytől. Zeppelin kétségtelen érdeme, hogy sikerre vitte a léghajózás ügyét, de jó néhány alapelvet és technikai ötletet Schwarcz Dávidtól vett át.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.