Címke: magassági

A geodéziai mérőtornyokról

Ezeket az objektumokat 1974 és 1984 közt emelték országszerte. Az Egységes Országos Vízszintes Alappont hálózat (EOVA) részét képezik. Jelenleg 111 ilyen vasbeton torony áll az országban, magasságuk változó (8-30 m), átmérőjük egységesen 3,5 m. A legalacsonyabb magasságon elhelyezett torony a Szegvár melletti Balástya-halmon álló torony (85 m tszf. magasság), a legmagasabban pedig a Csóványosra épített (938 m) található.

geodéziai mérőtorony

A geodéziai mérőtornyokat elsősorban az akkori vízszintes alappont hálózat elsőrendű pontjai fölé emelték. Egyrészt azért, mert messziről irányozhatóak és így nagyban megkönnyítették a hosszúoldalú sokszögelés kivitelezését, másfelől jó pontvédelemet is jelentettek. A Bukor-hegyen álló, 26-4001 nyilvántartási számot viselő torony is elsőrendű háromszögelési pontot jelöl. A tornyok kisebbik része – szám szerint kevesebb mint 20 – harmadrendű pontra épült, sőt egy negyedrendű pont, a soproni Nádor-magaslat is kapott tornyot. (megj.: Magyarországon nincs másodrendű ponthálózat, mert a II. világháború után csak a harmadrendű pontsűrűségnek megfelelő hálózatot építették ki.)

geodéziai mérőtorony
A mérőtornyok ma már egyre inkább tekinthetők egyfajta ipari műemléknek, hiszen a korszerű mérési technikák elterjedésével jóval ritkábban használják őket földmérési, térképészeti célra, mint korábban. Sajnos azonban ezt az értéküket egyelőre még nem tudják kamatoztatni. Így ahelyett, hogy kilátóként sok-sok turistát megörvendeztetnének és esetleg egy tájékoztató tábla segítségével megismertetnék őket a földmérés és a térképészet történetének rájuk vonatkozó szeletével, őrizetlenül állnak és pusztulnak. Sokukból fémtolvajok hordták el a vasból készült alkotóelemeket (ajtó, létrák, padlólemezek). A megrongált, karbantartatlan építmények jelentős balesetveszélyt jelentenek! A tornyok mindegyikén felirat hívja fel a figyelmet arra, hogy felmenni tilos és életveszélyes!

(forrás geocaching.hu)

Auguste Piccard először emelkedett a sztratoszférába

Auguste_PiccardAuguste Piccard érdeklődése 1930-ban a ballonok felé fordult és a kíváncsiság a felső légkörben vezette őt. Tervezett egy gömb alakú, túlnyomásos alumínium gondolát, amely lehetővé tenné a feljutást nagy magasságba, szkafander nélkül. A belga Fonds National de la Recherche Scientifique ( FNRS ) támogatta Piccardot a gondola megépítésében.

Fontos motiváció volt a kutatásában a felső légkörben kozmikus sugárzással kapcsolatos méréseket végezni, ami kísérletileg bizonyíthatta Albert Einstein elméleteit.

1931. május 27-én Auguste Piccard és Paul Kipfer egy hidrogénnel töltött ballonban felszállt a németországi Augsburgban és beállította 15.781 m-es (51.775 ft) magassági rekordot. (FAI rekord száma 10634)

Paul Kipfer és Auguste Piccard

Paul Kipfer és Auguste Piccard

A repülés közben Piccard lényeges adatokat tudott gyűjteni a felső légkörből és mérte a kozmikus sugárzást is. 1932. augusztus 18-án a svájci Dübendorfból szállt fel Piccard és Max Cosyns és új rekordot értek el: 16201 m (53153 ft). ( FAI Record száma 6590 ). Összesen huszonhét ballonrepülést hajtott végre és a magassági rekordja 23000 m (75459 ft) volt.