A magyar ballonozás kezdetei

Montgolfier fivérek ballonja

Montgolfier fivérek ballonja

Az ember először ballonnal, azaz hőlégballonnal emelkedett sikeresen a levegőbe. Ezt a felemelő érzést Jean-Francois Pilátre de Rozier francia fizikus és Francois d’Arlandes márki élte át elsőként, Etienne-Jacques és Joseph-Michel Montgolfier által készített hőlégballonnal 1783. november 21-én, Franciaországban, Bois de Boulogne-ban. 9 kilométeres utat tettek meg 100 m magasan, Párizs felett. A hőlégballon magassága 22 m, átmérője közel 14,5 m és térfogata 2000 m3 volt. Ekkor kezdődött a levegőóceán meghódítása.

A léggömb kísérletek izgalomba hozták egész Európát. Magyarországon először 1783-ban Nyemecz tanár az állam költségén tett kísérletet Montgolfier testvérek utánzására, de mindkét próbálkozása csődöt mondott. 1874-ben viszont két hidrogénnel töltött “repülő golyóbis” emelkedett föl. Az elsőt a zágrábi születésű Domin Ferenc József jezsuita szerzetes, a másodikat az 1746. május 6-án Kunszentmártonban született Szablik István piarista készítette. Kísérletéről a Pressburger Zeitung 1784. július 27-én így számolt be:

Szablik István kísérlete Pándy Lajos későbbi képén

Szablik István kísérlete
Pándy Lajos későbbi képén

Szablik léggömbje 14 finoman kidolgozott, vörösre és fehérre festett, kencével bevont ökörhólyagból készült. A szabályos gömb alakú “égi golyóbis”, miután megtöltötték “gyúlékony levegővel” [hidrogén – szerk.], 11 órakor emelkedett fel. A 21 hüvelyk[55 cm] átmérőjű léggömb merőlegesen szállt a magasba és mintegy 24 ölnyi [45 m] magasságot ért el. Negyedóra múltán azonban elszakította kötelét és délnyugat felé szállt egyre magasabbra, míg azután egy első osztályú csillag nagyságúvá zsugorodott. (…)
Szablik eredményes kísérletének értékéből mit sem von le az, hogy léggömbje a hidrogén tömegesebb előállításának nehézkes volta és valószínűleg pénzszűke miatt is – viszonylag kis méretű volt.”

Pilatre de Rozier, az első repülő ember

Pilatre de Rozier, az első repülő ember

Az első felszállást Magyarországon Männer és Kraskovits bécsi fizikus-doktorok ballonja Männerrel a 1811. június 3-án“hétfőn estve nem ugyan a Labyrinthusból, hanem tágas mezőrül Pesten a Város Erdeje (Városliget) mellül Magyar Országban legelőször felemelkedett egy új vadonatúj Dedalusként Menner úr a levegői golyóbisával. Ez olyan nagy volt, hogy 3600 akó bor bele fért volna.” [Hazai és Külföldi Tudósítások]

“A léggömb textilből készült, és hidrogénnel volt megtöltve. Selyemháló burkolata volt, amelyről a lefutó 40 erős zsineg tartotta a hosszúkás kosarat. Ebben különféle műszerek és kellékek mellett a léghajós helyezkedett el. A légi járműre a tulajdonosa sasokat és különféle figurákat, feliratokat festett. A léggömb feltöltésének és felbocsátásának időpontját három-három ágyúlövés jelezte. Ez a léggömb volt az első hazánkban, amely nemcsak embert is szállított, hanem Menner dr. – aki egyébként orvos volt – kis selyem ernyőkkel háziállatokat bocsátott a földre sértetlenül s így a nézőközönség először látott ejtőernyővel leereszkedő élőlényeket. A léggömb szabadon a szél áramlatának Gyöngyösig repült és ott utasával simán földet ért.” [Hazai és Külföldi Tudósítások]

Ezután már egyre több magyar vonatkozású repülést is dokumentáltak:
1811. szept. 15. dr. Kraskowitz Pozsonyból a Fertő-tó közelébe repül.
1846. márc. 15. a német Lehmann léggömbvezető a pesti Lövölde térről, akkor Hermina mező, szállt fel.
1850. májusában Coxwell európai léggömbkörútjának utasa a magyar Eszterházi Pál.
1857-ben a Mosz-ka léggömböt mutatják be Budapesten 25000 néző előtt.
1875 – Batthyány Elemér Párizsból Pestre léghajózik a francia Coruth léghajóján.

Szinnyei Merse Pál: Léghajó

Szinnyei Merse Pál: Léghajó

Az 1880-as években már Silberer bécsi tanár léghajója tartotta lázban a pestieket. A nevezetes Vindobona selyemből készült, bizonyos Brissonet párizsi cégénél, kosarát spanyol nádból fonták. Felszállása 1883. június 23-án történt a mai Lövölde térről, a lövölde kertjéből. A Vasárnapi Ujság beszámolót közölt az utazásról, amely Gubacs, Kispest és Szentlőrinc felett Alsó-Pakonyig tartott. Kégl István birtokán értek földet némi pattogás után a bátor utasok, köztük a kor ünnepelt színésznője, Pálmay Ilka. A művésznő életéről szóló regényben, a Primadonnában Krúdy Gyula is megörökítette a légi kirándulást, bár nyilván nem a szemtanú hitelességével. Ennek a ballonnak a repülése ihlette Szinnyei Merse Pál 1882-ben készült Léghajó című képét is.

Captif Godard plakátja a milleniumi gázballonról

Captif Godard plakátja a milleniumi gázballonról

1896 a millenniumi kiállításon Godard francia léghajós többszöri felszállása alkalmából a léggömb kosara alatt felerősített trapézon akrobaták mutatványaival szórakoztatta a közönséget.
Ugyanekkor egy hatalmas katonai léggömb a kiállítás tere fölé sokszor felemelkedve módot adott arra, hogy a páratlan kiállítást madártávlatból megtekintsék utasai (összesen 7017 utas.) [A Magyar Repülés Története]

“1896. június 26-án Tolnay LajosKonkoly-Thege Miklós, az ó-gyallai csillagdának egy hivatalnoka és a meteorológiai intézet kiállítási csarnokának vezetője Godard kapitánnyal, a Ballon Captif tulajdonosával, szabad léghajó utazást tett a millenniumi kiállítás területéről, amely látványosságot a közönség ingyen fogja élvezhetett.”

“Érdekes, hogy Godard mily egyszerű módon állapítja meg az ereszkedést és emelkedést. Minden segédeszköz használata nélkül nem tesz egyebet, mint széttépett papírdarabokat dob ki a kosárból s ha a papírdarabok emelkednek, a ballon kelleténél jobban ereszkedik, ha a papírdarabok esnek, akkor a léghajó emelkedik, ha a papírszeletkék libegni látszanak, a ballon is körülbelül egy magasságban mozog vagy gyöngén ereszkedik, ez a legegyszerűbb mód és a legpraktikusabb eszköz a niveau-különbözet meghatározására.” [Pesti Hírlap]

Schwarz Dávid léghajója

Schwarz Dávid léghajója

A magyar származású fakereskedőnek, Schwarcz Dávidnak támad az a gondolata, hogy egy alumínium léghajót építsen. A merev vázú léghajó 1897. november 3-án Berlinben emelkedett fel egyetlen, balszerencsés útjára.

Aki egyszer repül ballonnal, azt örökre megragadja az élmény és mindent megtesz azért, hogy ismét a levegőbe emelkedhessen. Így volt ezzel Tolnay Lajos és Konkoly-Thege Miklós, akik öt évvel az első repülésük után, 1902-ben már alapító tagjai voltak a Lipót Szalvátor főherceg védnöksége alatt, Budapesten megalakult az első magyar aéro-klubnak. (Fontos megjegyezni, hogy ez nem azonos a mai Magyar Repülőszövetség elődjével, az 1909-ben alakult Magyar Aëro-Clubbal!) Magyar Aero Club 1902-ben Augsburgban megvásárolta a Turul nevű léggömböt, ami az első ballon volt magyar tulajdonban, ami képes volt embereket is szállítani.

Share On Facebook
Share On Twitter
Share On Google Plus
Share On Pinterest
Share On Youtube
Contact us

Egy hozzászólás a(z) “A magyar ballonozás kezdetei” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: 11 lélegzetelállító kép hőlégballonbólBallon.hu | Ballon.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.