Holnap kezdődik a legrégebbi repülős versenysorozat idei eseménye. Az elsőt 1906-ban rendezték Párizsban, amit az amerikai Frank Lahm és Henry Hersey nyert meg. Korabeli beszámoló az 1909-es Gordon Bennett versenyről:

„A gömbléghajók Gordon-Benett versenye ép ugy, mint Rheimsba, az aeroplanoké, Amerikai győzelmével végződött.

Az uj világ sportembereinek szívós kitartása és merészsége tehát ismét győzelmet aratott az agg Európa felett és a franciáknak, akik biztosan számítottak a győzelemre, sőt a szerda estig beérkezett táviratok alapján máris elsőnek látszottak, csak az a vigasztalásuk marad, hogy Mix a győztes ballon vezetője francia aeronauták tanítványa s hogy kisérője s segítőtársa francia ember volt.

Edgar Mix, az 1909-es győztes

A verseny különben a svájci ballonok legjobb átlagos eredményét eredményezte és ha hármas csapatverseny lett volna kiírva, úgy Svájc a maga 3., 4. és 5. helyével feltétlenül megverte volna a franciákat és németeket is.

A győztes amerikai léggömb az „America II.” 2200 köbméter gázürtartalmu. A ballont Edgard Mix vezette, akinek segítőtársa a francia André Roussel volt. Mix negyven éves, a Thomson-Houston vállalat mérnöke. Az 1907. évi Amerikában megtartott Gordon-Benett versenyben Mix ballonjával harmadik lett az akkor szintén másodiknak beérkezett Leblanc mögött.

Az America II. Zürichből való elindulása után, Mix azonnal magasabb régiókat keresett fel, ahol sokkal gyorsabb széláram fujt s ezáltal elérte azt, hogy amidőn a rossz, esős idő állt be, már 100 kilométer előnye volt, a többiek felett. Az esőzés a felsőbb régiókban azonfelül nem is volt oly erős s igy ez is előnyére szolgált az America II.-nek.

A ballon utazástartalma 35 óra volt, a végzett távolság 1150 kilométer. Az amerikai ballon az egyedüli, amelynek sikerült Szilézián keresztül Lengyelországba jutni és igy a többiekkel szemben 300 kilométeres előnyt szerzett. Ezen eredményével nemcsak a Gordon Bennett díjat nyerte el, hanem a leghosszabb repülési időre kitüzött külön díjat is megkapta.

Második helen az „Ile de France” (Franciaország, 2200 köbméter) végzett, 835 kilométeres uttal. E léggömb Zazrivánál Alsókubin mellett szállt le és a 835 kilométeres utat 23 óra alatt tette meg.

Ile-de-France csapat 1907-ben Hurbertsville -ben, New Jersey-ben, szállt le 1408 km repülés után, ami a második helyhez volt elég

Harmadik a tavalyi győztes kisérője, Messner kapitány, a svájci „Azuréa” (220 köbméter) vezetője lett, ki Felsősziléziában, Kreuzburgtól délnyugatra ért földet 828 kilométeres utazás után. Majdnem egész utján szakadó esővel kellett küzdenie és tekintve, hogy 6600 méter magasságot ért el, a ballonban ülők ruházata két centiméter vastagságu jégréteggel volt bevonva és mesterséges lélegzést kellett alkalmazniok.

Negyedik a svájci „Helvetia” lett a tavalyi győztessel Schaeck erzedessel. Strelitzben, Sziléziának Oels kerületében szállott le 775 kilométeres ut után.

Ötödik helyre a német „Berlin” ballon került Bröckelmann vezetésével, 750 kilométeres ut után Nesselsdorfban, Morvaországban ért földet.

Ezután következnek a svájci „Cognac” Beauchair vezetővel, amely Posznitz mellett, Délsziléziában ereszkedett le 745 kilométeres uttal és a német „Busley”, amely 740 kilométer után a trencsénmegyei Lazba jutott.

A többi ballonok eredményei: „Piccardie” (Franciaország) 740 kilométer, „Düseseldorf II.” (Németország) 700 kilométer, „Condor” (Franciaország) 700 kilométer, „Utópie” (Belgium) 680 kilométer, „Zixa” (Olaszország) 665 kilométer, „Albatros” (Olaszország) 650 kilométer, „Austria” 650 kilométer, „Ville de Bruxelles” (Belgium) 580 kilométer, „The Planet” (Anglia) 465 kilométer és „Jésus Duro” (Belgium) 430 kilométer.

Az eredmény a rossz időjárás miatt mind távolság, mind repüléstartam tekintetében mögötte áll a tavalyinál.”

Forrás: huszadikszazad.hu