Időjárási táviratok értelmezése, METAR

Felhő típusai, METAR, TAF, STAF

A METAR a rendszeres, repülésre vonatkozó aktuális időjárást megadó kód neve. A METAR távirat fél- óránként vagy óránként kerül kiadásra.

A SPECI a repülés számára készített speciális időjárás-jelentés. Kiadására meghatározott időjárási feltételek fennállása esetén kerül sor.

A METAR és a SPECI azonos formában kerül kódolásra, és mindkettő kiegészülhet egy TREND jellegű, 2 órás időtartamra szóló előrejelzési résszel, valamint a végén tartalmazhatja a kifutópályákra vonatkozó pályaállapot információkat.

A repülési időjárási jelentés (METAR,  SPECI) tartalmazza:

  • az állomás azonosítóját;
  • a kiadás napját, idejét;
  • a talajmenti szél irányát és erősségét;
  • a talajmenti látástávolságot;
  • a kifutópálya menti látástávolságot (ha rendelkezésre áll);
  • az aktuális időképet;
  • a felhőzeti adatokat (vagy függőleges látástávolságot, ha szükséges);
  • a hőmérsékletet és harmatpontot;
  • a QNH értékét;
  • kiegészítő információkat (TREND, pályaállapot, megjegyzések).

Azonosító csoportok

  1. csoport: a kód neve (METAR, SPECI)
  2. csoport: a jelentő állomás (repülőtér) négy betűs ICAO azonosítója (lásd ICAO Location Indicators)
  3. csoport: a hónap napja és a megfigyelés időpontja UTC-ben, amelyet a Z betű követ

Példa: METAR LHUD 212025Z
(Jelentése: LHUD azonosító jelű repülőtéren a hónap 21. napján 20.25 UTC-kor kiadott METAR távirat)

Az AUTO kódszó akkor alkalmazandó, ha a jelentés kizárólag műszeres észlelésen alapszik.

Talajmenti szél

A talajmenti szél 10 perces átlaga általában egy ötjegyű csoportban adható meg, melyet a használt mértékegység követ, szóköz nélkül. A csoport első három jegye a legközelebbi 10°-ra kerekítve a szél irányát, a maradék kettő a szél erősségét jelöli. Az erősséget két különböző egységben lehet megadni: méter per secundum-ban (MPS) vagy csomóban (KT).

Példa: 31015KT (Jelentése 310° irányból 15 csomós szél fúj.)

Ha az észlelést megelőző 10 percen belül a legerősebb lökés legalább 5 mps-mal (10 KT) meghaladja az átlagos erősséget, a széllökést közvetlenül az átlagszél után egy G betű közbeiktatásával a csoport részeként jelenteni kell.

Példa: 31015G27KT (Jelentése: 310° irányból 15 csomós átlagszél mellett 27 csomós lökést észleltek.)

Ha az észlelést közvetlenül megelőző 10 percben a szél iránya legalább 60 fokot, de kevesebb, mint 180 fokot változott, és az átlagos szélsebesség nagyobb 1.5 mps-nál (3 KT), akkor a két szélső irányt – az óramutató járása szerinti sorrendben – fel kell tüntetni, és közéjük be kell szúrni a V betűt.

Példa: 31015G27KT 280V350 (Jelentése: a szél iránya a 310° átlag mellett 280° és 350° között változott.)

Speciális esetek: A szél irányát csak akkor kódolhatjuk változónak (VRB), ha: – az észlelést közvetlenül megelőző 10 percben a szél iránya legalább 60°-ot, de kevesebb, mint 180°-ot változott, és az átlagos szélsebesség kisebb, mint 1.5 mps (3 KT); – az észlelést közvetlenül megelőző 10 percben a szél iránya legalább 180°-ot változott.

Példa: VRB02KT

Ha szélcsend van, akkor a 00000 jelölést és a megfelelő mértékegységet használjuk.

Példa: 00000KT

Amennyiben a szélerősség eléri vagy meghaladja az 50 mps-ot (100 KT), abban az esetben P49MPS-ként (P99KT) kell jelölni.

Példa: 240P99KT


Horizontális látástávolság

Ha a látástávolság 800 m-nél kisebb, értékét a táviratban 50 m-es lépcsőben kell megadni. 800 m, illetve annál nagyobb, de 5 km-nél kisebb látástávolság esetén 100 m-es, legalább 5 km-es, de 10 km-nél kisebb látástá- volság esetén 1 km-es lépcsőben kell a látástávolságot megadni.
Ha a látástávolság legalább 10 km és a CAVOK szabály nem alkalmazható, akkor a látástávolság csoportban 9999 szerepel.

Példa: 9999 (Jelentés: a látástávolság 10 km vagy több.)

Automatikus észlelő rendszerek esetén, ha a látástávolság szenzorok úgy helyezkednek el, hogy a látástávolság iránybeli változékonysága nem adható meg, a látástávolság értékét a jelentésben az NDV rövidítés követi.

CAVOK szabály: A CAVOK kulcsszó a látástávolságot, az aktuális időjárást és a felhőzeti csoportot együttesen adja meg abban az esetben, ha a látástávolság 10 km vagy több, nem fordul elő az aktuális időjárás táblázatában ismertetett időjárási jelenség és nincs felhő 1500 m (5000 láb) alatt, illetőleg nincs zivatarfelhő vagy tornyos gomolyfelhő az égen.

Ha a különböző irányok látástávolsága nem különbözik lényegesen egymástól, abban az esetben a minimális látástávolság méterekben kifejezett értékét kell jelenteni.

Példa: 4000 (Jelentés: a látástávolság 4000 m.)

Aktuális időjárás

Az aktuális időjárási jelenségeket fajta és jelleg szerint kell megadni, valamint jelezni kell annak intenzitását, illetve távolságát a repülőtértől. Az aktuális időjárás meghatározása a 4678-as WMO kódtábla alapján történik:

 

IDŐJÁRÁSI JELENSÉG

Intenzitás vagy
közelségjelző
Jelleg Csapadék Homályosság ELŐJELZŐ Egyéb
Gyenge TS Zivatar DZ Szitálás FG Köd PO Homok vagy
portölcsérek
  SH Zápor RA Eső BR Párásság SQ Szélrohamok
  Mérsékelt
(nincs jelző)
FZ Fagyott
(túlhűlt)
SN SA Homok FC Felhőtölcsér
+ Erős, heves, jól fejlett BL Fúvó, fújó SG Szemcsés hó DU Por DS Porvihar
  DR Alacsonyan sodródó, mozgó PL Fagyott eső HZ Homály SS Homokvihar
VC A közelben MI Sekély (2 m alatt) GR Jég (átmérő nagyobb,
mint 5 mm)
FU Füst
BC Foltokban GS Gyenge jég és/vagy hódara, jégdara (átmérő kisebb, mint 5 mm) VA Vulkáni hamu
PR Részben (a repülőteret
részben borítja)
UP Ismeretlen csapadék

Az aktuális időjárás kódolását a fenti táblázat oszlopainak felhasználásával végezhetjük el.

Példa: Eső van: RA
Az intenzitása erős: +
Záporos jellegű: SH

Ha több mint egy időjárási jelenséget észleltek egy időben, akkor azokat különálló csoportként kell megadni, kivéve akkor, ha több csapadékfajta észleléséről és jelentéséről van szó. Utóbbi esetben az összevont csoportban elsőként a jellemzőbb csapadékfajtát adjuk meg.

Példa: Gyenge szitálás és köd van: −DZ FG
Mérsékelt intenzitású havas eső van, ahol a hó a jellemző csapadékfajta: SNRA

Automatikus észlelő rendszeren alapuló jelentés esetén az UP rövidítés használandó, amennyiben az automatikus észlelő rendszer nem képes a csapadék fajtájának megállapítására.


Megjegyzések:

  • A METAR táviratban maximum három aktuális időjárást kifejező csoport szerepelhet.
  • Intenzitásra csak csapadék, por-, homok- és hófúvás, valamint porvihar és homokvihar esetén szabad utalni.
  • Füstöt, homályt, port és homokot (kivéve az alacsonyan sodródó homok) csak akkor szabad jelenteni, ha a látástávolság 5000 m-re vagy alá csökken.
  • Párásságot abban az esetben kell jelenteni, ha a látástávolság a levegőben lévő parányi vízcseppek miatt nem kisebb, mint 1000 és nem nagyobb, mint 5000 m.
  • Ködöt abban az esetben kell jelenteni, ha a látástávolság a levegőben lévő parányi vízcseppek miatt 1000 m alá csökkent.
  • A VC rövidítés arra utal, hogy az adott időjárási jelenséget nem a repülőtér területén észlelték, hanem a repülőtér vonatkoztatási pontjától mért 8 és 16 km-es távolság között. A rövidítés a TS, DS, SS, FG, FC, SH, PO, BLDU, BLSA, BLSN és VA jelenségekre alkalmazható.
  • Az adott jelenség intenzitásának és távolságának jelzése a táviratban mindig megelőzi a jelenséget.
  • Több csapadékfajta egyidejű előfordulása esetén is csak egy intenzitásjelző adható meg.

Felhőzet vagy függőleges látástávolság

A felhőcsoportok általános esetben 6 karakterből állnak. Az első három a felhőzet mennyiségét jelzi az alábbi kódolási szabályzat szerint:

FEW 1-2 / 8 Gyengén felhős
SCT 3-4 / 8 Közepesen felhős
BKN 5-7 / 8 Erősen felhős
OVC 8 / 8 Borult

A második három karakter a felhő alapjának magasságát adja meg 30 m-es (100 láb-as) egységekben 3000 m (10000 láb) magasságig. 3000 m felett 300 m-es (1000 láb-as) lépésekben kell a felhőalap magasságát megadni.

Példa: 3/8 Stratocumulus felhő van, a felhőalap 1850 láb:
SCT018 (Ebben az esetben a felhőalap magassága 1800 lábra lett kerekítve.)

Felhőtípusok: A szignifikáns konvektív felhőtípusokon kívül más típus nincs megkülönböztetve. Szignifikáns konvektív felhőtípusok az alábbiak:

  • Cumulonimbus (zivatarfelhő): CB
  • Cumulus congestus (tornyos gomolyfelhő): TCU (Towering Cumulus)

A felhőcsoportok jelentése az alábbi szabály szerint történik:

  • Általános esetben legfeljebb 3 felhőcsoport adható meg.
  • Az első csoportban a legalacsonyabb réteg vagy tömeg szerepel, függetlenül annak mennyiségétől (FEW, SCT, BKN vagy OVC).
  • A következő csoportba az az önálló réteg kerül, amelynek mennyisége nagyobb, mint 2/8 (SCT, BKN vagy OVC).
  • A következő magasabb réteg akkor szerepelhet, ha mennyisége nagyobb, mint 4/8 (BKN vagy OVC).
  • Ha a fenti csoportok egyikében sem fordult elő CB vagy TCU, de azokat észlelték, úgy a jelentésbe azokat fel kell venni még akkor is, ha ezzel 4-re nő a felhőcsoportok száma.
  • Ha az automatikus megfigyelőrendszer által nem észlelhető a felhőtípus, valamennyi felhőcsoportban a /// jelölést kell alkalmazni a típus helyén.
  • Ha az automatikus megfigyelőrendszer nem észlel felhőt, az NCD rövidítést kell alkalmazni.
  • Ha az automatikus megfigyelőrendszer TCU-t vagy CB észlel, de a felhőzet mennyisége és/vagy a felhőalap magassága nem határozható meg, a mennyiség és/vagy a felhőalap magassága helyett a /// karaktersort kell alkalmazni.

Példa:
1/8 Stratus 500 láb magasságban
2/8 Cumulonimbus 1000 láb magasságban
3/8 Cumulus 1800 láb magasságban
5/8 Stratocumulus 2500 láb magasságban
A megfelelő kód: FEW005 FEW010CB SCT018 BKN025

Megjegyzések:

  1. A felhőcsoportokat növekvő magasság szerint kell jelenteni.
  2. Ha CB és más típusú felhőzet ugyanazon a felhőalapon van, a felhő típusaként CB-t, mennyiségként pedig az azon a felhőalapon elhelyezkedő összes felhő mennyiségét kell megadni.
  3. Ha nincs felhő 1500 m (5000 láb), ill. ennél magasabb szektorhatár alatt, nem korlátozott a függőleges látás, továbbá a CAVOK szabály sem alkalmazható, úgy az NSC (Nil Significant Cloud) jelölést kell alkalmazni.
  4. Ha a felhőzet alja egyenetlen, a felhőalap magasságának az adott réteg minimális magasságát kell megadni.

Függőleges látástávolság:

A felhőcsoport helyett függőleges látástávolságot kell megadni, ha az égbolt elhomályosult és a felhőzet részletei nem követhetők, de a függőleges látástávolságról rendelkezésünkre áll információ. A függőleges látástávolság megadása 5 karakter hosszúságú csoportban történik az alábbiak szerint: az első két karakter helyén a VV rövidítés áll, ezt követi a függőleges látástávolság numerikus értéke 30 m-es (100 láb) egységekben 600 m-es (2000 láb) magasságig.

Példa: VV003 (A vertikális látástávolság 300 láb.)

Ha az égbolt nem látható és a vertikális látástávolságot az érzékelő vagy a rendszer átmeneti hibája miatt nem lehet megállapítani, akkor azt VV///-ként kell jelenteni.


Hőmérséklet és harmatpont

A megfigyelt hőmérséklet és harmatpont megadása egész fokokban történik, mégpedig úgy, hogy a mért értékeket x.5 foktól felfelé kell kerekíteni. Negatív értékek elé M betűt teszünk.

Példa: -9,5 °C a hőmérséklet Kódolása : M09
Példa: 9,5 °C a hőmérséklet, 3,3 °C a harmatpont Kódolása : 10/03

Légnyomás – QNH

A METAR távirat fő részének utolsó csoportja a légnyomásra vonatkozik; ebben a csoportban a QNH légnyomásérték megadása történik, a légnyomásérték egész részére kerekítve. A csoport a Q jelölővel kezdődik, a légnyomást ezt követően 4 karakter hosszúságban kell megadni.

Példa: A QNH értéke 995,6 hPa Kódolása: Q0995

Megjegyzés:
Néhány országban higanyinch-ben adják meg a QNH értéket. Ebben az esetben a csoport jelzőbetűje nem Q, hanem A. Ha a QNH értéke 30,05 inch, akkor ez a következő módon jelenik meg: A3005.

Forrás: OMSZ


Egy hozzászólás a(z) “Időjárási táviratok értelmezése, METAR” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Meteorológiai oldalak a Ballon.hu-n | Ballon.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.