Ballonokból nagyon sokféle van. Hivatalosan öt alosztályba sorolják őket, de pl. a hőlégballonok formájának szinte csak a képzelet szabhat határt. A hagyományos csepp alakú ballonok mellett különleges formaballonokat is készítenek. Ezek elsősorban bemutató repüléseken vesznek részt. Kezelésük bonyolultabb és repülési tulajdonságaik is mások, mint egy versenyballonnak. A versenyzők a hagyományos formát részesítik előnyben és általában az AX-6 és AX-8 közötti méretkategóriákat használják. A hőlégballonok működtetése a leggazdaságosabb.
A gázballonok használata már költségesebb, mert a használt gázt a repülések után „elengedik”. (Ez az a ballontípus, ahol homokzsákokat használnak ballasztnak. Sokszor látunk hőlégballonokat is homokzsákkal ábrázolni – pl. reklámokban vagy rajzokon -, de valójában soha nem használják.) Ennek ellenére az igazán drága a Rozier-ballon, azaz ami gázt és meleg levegőt is használ. Ilyen ballonokat használnak nagy távolságú repülésekhez. Ilyennel repülték körbe a földet is. Az emberi találékonyság azonban kimeríthetetlen. Találkozott már utasszállító gép pilótája több ezer méter magasan egy kerti székben repülő úrral, aki héliummal töltött léggömböket kötött a szerkezetére.
Ha tágabban értelmezzük, akkor a léghajókat is a ballonok közé sorolhatjuk, amiknek négy alosztálya van. A legismertebbek a Zeppelinek voltak, amiket eleinte hidrogénnel, majd később már a biztonságosabb héliummal töltöttek meg.
Kevésbé ismert a hőléghajó, amit a meleg levegő emel a magasba. A léghajók legfontosabb eltérése a ballonoktól, hogy egy motor segítségével befolyásolják a vízszintes mozgás irányát.
A magyarországi ballonok ma elsősorban hagyományos formájú hőlégballonok, de van néhány formaballon is.
Működött egy gázballon is, de ez nem egy szabad ballon volt, mert folyamatosan kikötött állapotban, kilátóként funkcionál.
Léghajónk is volt pár darab. Ezek mindegyike hőléghajó és volt egy, ami versenyzett is.