Közel 109 évvel az első ballonfelszállás után Magyarország is belépett a ballontulajdonosok sorába. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a sógorok már előbbre jártak a repülésben. Mi is az ő segítségüket vettük igénybe és tőlük vásároltuk első ballonunkat is. A Magyar Aëro-klub 1902. március 2-án alakult meg és május 1-én szállt fel a Turul, az első ballon Magyarországon. A korabeli sajtó -korabeli helyesírással- így írt az eseményről:

„Budapesten a léghajózási kísérletekhez való csatlakozás szempontjából alakult meg a ‘Magyar Aëro-klub’. Czélul tűzte ki a tudományos kutatást; nevezetesen részt vesz a nemzetközi meteorológia munkálatokban. Törekedni fog arra is, hogy a léghajózást hazánkban meghonosítsa és megkedveltesse. Márczius 2-án alakult meg Budapesten az új klub, a melynek védnökségét Lipót Szalvátor főherczeg vállalta el, a ki Bécsből több léghajózást tett ‘Meteor’ léggömbjével.

A Magyar Aëro-klub érdekes működését azzal kezdte meg, hogy május elsejének reggelén a Margit-sziget sporttelepéről két fölszállást rendezett léghajóval. Egyiket Lipót Szalvátor főherczeg ‘Meteor’ gömbjével. A margit-szigeti ünnepély programját így állapították meg: Gróf Széchenyi Béla koronaőr, a klub elnöke, megköszönte a főherczegnek a védnökség elfogadását. Auguszta főherczegnő megkeresztelte a a magyar klub léggömbjét ‘Turul’ névre. Apró, iránymutató ballonok felbocsátása. A főherczeg ballonja : a ‘ ‘Meteor’ elindult. A ballont a főherczeg maga vezette. Kíséretében gróf Majláth László főrendiházi tag, továbbá Král Sándor tüzérfőhadnagy, a klub egyik kapitánya utaztak. A klub ballonja : a ‘Turul’ is elindult. A ballont ifj. Tolnay Lajos, a klub első kapitánya vezette. Útitársai : a bécsi katonai léghajós-intézet parancsnoka, Hinterstoisser Ferencz százados és Lisznyai Damó Tihamér műszaki tanácsos, a klub alelnöke. Szerencsés utazás után a ‘Turul’ Tura község mellett, Lipót Szalvátor főherczeg hajója pedig Hatvannál szállt le. Az utasok vasúton tértek vissza Budapestre.” [Vasárnapi Újság]

A Turul első 10 repülése 1902-ben:

1. május 1. Bp. – Tura, 4040 m-es magasság
2. május 17. Bp. – Ózd, 3030 m-es magasság
3. május 30. Bp. – Ipolyság, magasság ismeretlen
4. június 5. Bp. – Szabadszállás, magasság ismeretlen
5. június 16. Szeged – Lukovistye (Gömör mellett), magasság ismeretlen
6. augusztus 3. Bp – Rimaszombat, magasság ismeretlen
7. Bp. – Biatorbágy – Környe, ahol a leszállás, 5 perc időzés és két utas kiszállása után a ballon elérte az 5520 m-es magasságot, majd Csallóközben ismét leszállt.
8. október 2. Bp. – Palócföld, magasság ismeretlen.
9. október 19. Bp. – Rimócz, magasság ismeretlen.
10. október 26. Bp. – Kirva – Bucs, magasság ismeretlen.

Meg kell említeni, hogy a Turulhoz kapcsolódik az első és eddig egyetlen tragikus magyar ballonos baleset is. A sárga-zöld gömböt a Lipótvárosi Gázgyár udvarán töltötték fel, ahol 1903-ban baleset is történt vele: a szélben kitépte magát a köteleit tartó munkások kezéből, s nekivágódott a gyárépületnek. A hajó egyik utasa, Ordódy Pál földbirtokos kiesett a kosárból és meghalt.
Két év alatt a Turul sok-sok repülést hajtott végre országszerte, de nem lévén hazai társa a levegőben, nem volt kivel versenyre kelnie. A Magyar Aëro Club segítségül hívta a kor másik nagy találmányát, az automobilt. Az első repülésének második évfordulóján megrendezték az első automobilos léggömbüldözéses versenyt.

„Azért, hogy a részvétel az automobilok tulajdonosai között is nagyobb tért hódítson  az ‘Aëro’ klub több díjat tűzött  azok számára, akik elsőként érkeznek a léghajó leszállásának színhelyére  Az első kisérlet fényesen bevált. A Tattersallt ellepte a közönség óriási tömege és kíváncsian várták a ‘Turul’ fölszállását. Különösen képviselve volt a helyőrség tisztikara és csak úgy villogott a sok fényes egyenruha. Az ünnepély kezdetét három taraczk durranása jelezte. Rögtön utána helyett foglalt kosárban Král Sándor főhadnagy az ‘Aëro’ klub kapitánya és Csiszár főhadnagy, aki a merészségéről híres léghajóst elkísérte a fellegek közt teendő útjára  Amint a Turul a földről fölemelkedett, hirtelen szökéssel magasban termett és észrevehető könnyedséggel ragadta maga után a kosárban lévő bátor utasokat. Azok pedig valóságos virágerdőt zúdítottak a közönségre és vígan lengették búcsúra keszkendőiket. Majd nemzeti színű szalagokat dobtak alá, amelyek lassú hullámzással ereszkedett a bámuló közönség közé. Ugyanabban a pillanatban elkezdtek pöfögni az automobilok és óriási sebességgel hagyták el a Tattersallt. Végig rohantak a főváros utcáin, hogy minél előbb künn a szabad országúton féktelen gyorsasággal menve a kitűzött helyre érhessenek.” [Tolnai Világ-Lap]

„A feladat, melyet ezúttal meg kellett oldani az volt, hogy : először a léghajó vezetője Budapestről számítva 150 kilométeren belül földre szálljon; másodszor az automobilon üldözők a léghajót a lehető leggyorsabban kövessék. A feladat akkor volt megoldottnak tekinthető, ha az üldöző a földre szállástól számított 15 másodperczen (Ez feltehetően elírás, a valós idő 15 perc lehetett. – a szerk.) belül helyre érkezik. Délelőtt kilencz órakor készen állott a ‘Turul’ az elutazásra, közelében az automobilok foglaltak állást.
A 38. gyalogezred játéka közben megtörténtek a léghajós-posta előkészületei is : nem kevesebb, mint 2100 léghajós-képes levelezőlapot írtak a vendégek s a léghajón elhelyezett postaszekrénybe dobták.
Az üldözésben résztvevő automobil-utasok, Sigray gróf, Born báró, Brull, Jordán dr. voltak, részt vett továbbá a Spitz czég öt automobilja is. Mindezek a ‘Turul’ felszállása után először körülszáguldták a lovagló-teret és azután megkezdték az üldözést. Az automobilok egyikén hölgyek is ültek, Szüts Andor miniszteri titkár neje és dr. Gosztony Mihály neje. A ‘Turul’ lassan haladt délnyugati irányban 3-500 méter magasságban a város felett ; 30 perczel az indulás után a kosárban ülők már hallották üldözőik töff-töff-jét, a kik a Kis-Tétény-Ercsi felé vezető úton rohantak.

Tíz óra 45 perczkor 1000 méternyire a Duna felett Promontornál átkelt a ‘Turul’. Majd midőn az üldözők már előbbre kerültek – Ercsi és Tétény közelében – a léggömb vezetője felhasználván a kedvező délkeleti légáramlást, ismét átkelt a Dunán 1400 méter magasságban, hogy kedvezőbb terep fölött haladhasson.
Azt utazás déli irányban folyt tovább ; tornyosuló felhők részben gátolták a kilátást s az automobilok zaját sem lehetett hallani.
Tizenkét óra harmincz perczkor átláthatatlan felhőréteg képződött a ‘Turul’ felett, míg alul gyönyörű kilátás nyílott.
Miután a kosárban ülők megebédeltek, a ‘Turul’-t 1200 méternyire süllyesztették és a dunamenti utakat figyelték meg. Minthogy automobilt nem láttak, a délnyugati áramlást kihasználva, ismét át akartak kelni a Dunán, hogy üldözőiket fölkeressék.
Ekkor messziről hallatszott egy automobil pöfögése s látcsövön át Brüll úr kocsijára ösmertünk, a mely nagy sebességgel rohant a dömsödi úton ; röviddel azután szívélyesen üdvözölték egymást a léghajósok és automobilosok. A további utazást megszakították és egy óra 30 perczkor Dömsödnél simán földre szállott a léghajó s a kikötés helyén Brüll úrral, Ochs, Wolfsgruber és Gaus tüzérhadnagy urak jelentek meg először.” [Vasárnapi Újság]

További nevezetes repülések: 1904. május -én. Bp.-Pásztó útvonalon 60 km/h-ás sebességi rekord felállítása; 1904. június 29-én az első éjszakai ballonfelszállás, Bp.-Szeged útvonalon és 27 km/h-ás átlagsebesség elérése.
A Turul kosara, amely általában 4-5 személy terhét vitte, a II. világháborúban pusztult el a Közlekedési Múzeum nagy értékű gyűjteményével együtt.
A Turul és a ballonok uralkodását a magyar légtérben is megtörték az egyre szaporodó repülőgépek, amiknek nagyobb katonai jelentőségük is volt. Az 1913-ban megtartott ballonüldözéses versenyt, már a háborús előkészületek jegyében, egy nagyszabású katonai léghajó-gyakorlat keretében rendezték meg. A felszállott hét léghajót automobilon üldözték, s leszállásnál hatot sikerült elfogni az üldözőknek.

1928-ban repül ismét magyar léggömb, a Hungária, ami 1680 m3-es volt., de világháború és a merev szárnyú repülők teljesen visszaszorították a ballonrepülést Magyarországon, egészen az első hőlégballon megépítéséig.